By
David Henry and Dave Clarke
NEW
YORK/WASHINGTON | Wed Jun 27, 2012 4:29am EDT
REUTERS
Az
Egyesült Államok 5 legnagyobb bankja utolsó simításokat végzi
az üzleti életből való kivonulás tervein, a kormányrendelkezés
válságtervének részeként, mely nyomást gyakorol rájuk, hogy
fedjék fel teljes működésüket.
Az
élő végakaratokként [living wills] ismert tervek a szabályozóknak
köszönhetően, a Dodd-Frank pénzügyi
reformtörvény rendelkezései alapján arra tervezték, hogy a
kormány által véget vessenek a túl-nagy-hogy-csődbe-menjen
pénzügyi segélycsomagoknak. A „living wills” 4 000
oldalasak is lehetnek.
Mivel
a törvény megengedi a szabályozóknak, hogy olyan messzire
menjenek, hogy elrendeljék egy banknak, hogy adja el fiókjait, ha
nem tud egy szabályos megoldást tervezni csőd esetére. A határidő
sürgető, még a stabil intézményeknek is, hogy elkezdjenek egy
többéves folyamatot a komplex globális működés felfedésére,
az ipar tanácsadói szerint.
„A
határozat eljárása most válik a költség-haszon elemzés részévé
ott, ahol a bankok üzletet fognak kötni” – mondta Dan Ryan, a
pénzügyi szolgáltatásokat szabályozó gyakorlat vezetője a
PricewaterhouseCoopers-nál, New Yorkban. „A szervezetek
összetettsége [komplexitása] összezsugorodik majd.”
A
JPMorgan Chase & Co (JPM.N), Bank of America Corp (BAC.N),
Citigroup Inc (C.N), Goldman Sachs & Co (GS.N) és Morgan Stanley
(MS.N) az első felszámolási forgatókönyvet [az Egyesült Államok
központi jegybankjának] a Federal Reserve-nek és a Szövetségi
Betétbiztosító Intézetnek [Federal Deposit Insurance Corp]
benyújtók között vannak, az ügyet ismerő emberek szerint.
Öt
cég, mely elhárította terveik megvitatását e történet okán, a
legnagyobb mérleggel, kereskedelmi hivatallal és származtatott
[derivatív] portfóliókkal rendelkezők az Egyesült Államokban
lévő pénzintézetek között.
Nagy-Britannia
és más jelentősebb országok szintén hasonló követelményeket
írnak elő a nagy bankjaiknak a „megoldási” terv végett.
A
felszámolási tervek a megismételt kérdések között érkeznek a
nagy bankok biztonságát illetően, a JPMorgan múlt havi
megdöbbentő bejelentését követően, mely szerint a kereskedelmi
összeomlás több mint 2 milliárd USA dollárba került – egy
összeg, mely nagyon is kicsi, hogy egy bankot veszélyeztessen,
azonban eléggé sokkoló a pénzügyi válság emlékeinek
visszaidézéséhez.
FŐHAJTÁS
A GLASS-STEAGALL-NAK
Ha
az átfogó tervezés és felülvizsgálás folyamata működik,
ahogyan azt az indítványozók remélik, kevésbé kockázatossá
válnak a nagy bankok a közönség számára, és a szabályozók
magabiztossá válnak, hogy a sebzett intézményeket hagyhatják
csődbe menni anélkül, hogy a gazdaságot tönkretennék.
E
hónapban korábban a kongresszusi meghallgatásokon JPMorgan CEO
Jamie Dimon azt mondta, hogy a bankok a váratlan esemény
bekövetkeztével [kontingencia] működésüket abbahagynák,
hagyván magukat csődbe jutni, anélkül, hogy az adófizetők
fizetnék meg ennek költségét! A „living will” [élő
végakarat] csökkenti a nagy bankok megbukásának szervezeti
kockázatát – mondta Dimon.
A
„living will” követelmény valóban hasonló eredményeket hoz,
mint a Glass-Steagall helyreállítása, a válságkor új törvények
hozása nélkül, miszerint elválasztanák a kereskedelmi bankári
tevékenységet a befektetési bankári tevékenységtől– mondta a
korábbi FDIC elnök, Sheila Bair a Reuters TV-nek korábban, ebben a
hónapban.
Bair
azt mondta, hogy a szabályozók talán ezt egy kidolgozandó
felszámolási tervként határozzák meg. Egy banknak külön kell
választani a hagyományos bankári tevékenységet, és a
leányvállalatokba biztosított betéteket kell tartalékolni a
változékony értékpapír kereskedés és értékpapír
ellenjegyzések céljából.
Az
előírások rászorítják a bankokat komplex szerkezetük
felfedésére, mely tartalmazhat jogi személyek ezreit, és mely –
Bair véleménye szerint – hatékonyan gátolta a társaságok
felosztásának szándékait.
Akár
a Fed, akár az FDIC, ha bármely bankot rákényszerítene
vállalkozásaik eladására, vagy kordonnal elzárná a biztosított
letéteket, még sok átnézendő dolog marad – figyelmeztetett
Richard Herring, a University of Pennsylvania bankári tevékenységek
professzora.
„Nem
tudjuk, vajon lesz-e merszük ezt megtenni, azonban az eszközök ott
vannak” – mondta Herring, az élő végakarat egy vezető
előterjesztője több mint egy évtizede, aki kijelölt egy FDIC
tanácsadó csoportot a tervekre.
Herring
aggódik is, hogy a tervek olyannyira túlságosan hosszúak és
összetettek lesznek, hogy elhalmozzák az ügynökségeknél az
alkalmazotti állományt.
Ha
ezeket a terveket megírják, az már haladás – mondta Herring.
TERV
A KÉT MÓDON TÖRTÉNŐ HALÁLHOZ
A
Dodd-Frank törvény alatt, a bankoknak és a szabályozóknak két
eltérő módon kell a felszámolást elképzelniük. Az első a
csődbíróságokon keresztüli: bankok, akik tárgyalnak
hitelezőikkel. Ez a vállalkozásból való kivonulás tervezett
módszere az élő végakaratban, mely július elsejével esedékes.
Az élő végakaratban benne kell lennie, hogy a külföldi
joghatóságoknál a leányvállalatokat hogyan számolják majd fel.
A
második mód egy újfajta felszámolási folyamaton keresztüli,
melyben az FDIC átveszi az irányítását egy pénzügyi óriás
megszüntetésének. Ez a módszer nagyobb rugalmassággal bír, mint
ami megengedett a csődbíróságoknál, azonban még mindig a bank
élő végakaratában összegyűjtött döntő információkat
használja, mint ahol a biztosíték található.
Az
új szabályok versengenek a határidőkkel a bankoknál, hogy a
terveket benyújtsák, méretüktől és összetettségüktől
függően. 9 bank lesz az első, beleértve 5 Egyesült Államok
bázisút, és 4 külföldi tulajdonút. A szabályozók elhárították
az első körbe tartozó 9 bank megnevezését.
Más
nagy bankoknak a következő év júliusáig és decemberéig kell
benyújtaniuk terveiket – az FDIC szerint. Végül körülbelül
124 bank néz elébe a tervek benyújtásának, az FDIC alapján.
Körülbelül 7 300 bank van az Egyesült Államokban.
A
szabályozók és a nagy bankok január óta találkoznak, hogy a
tervektől mit várnak el, hogy mit tartalmazzanak. A Fed és az FDIC
tisztviselők elmondták, hogy oda-vissza elvárják a folytatást,
ahogy a terveket beadták.
Az
előírások a bankoknak változások sorát nyújtja terveik
finomításához.
Azonban
ha a bankok nem tudnak előhozakodni megvalósítható felszámolási
tervekkel, a szabályozók utasíthatják a bankokat, hogy
üzleteiktől szabaduljanak meg.
A
kormány beavatkozása az utolsó mentsvár – mondta John Simonson,
a FDIC a Systemic Resolution Planning and Implementation helyettes
igazgatója az Office of Complex Financial Institutions-ban
[Rendszerszerű Megoldás Tervezés és Végrehajtás helyettes
igazgatója a Komplex Pénzintézetek Irodájában].
„Úgy
gondolom, hogy nagy előrehaladás érhető el, e cégek rávételével,
hogy feloldhatóbbá tegyék magukat, mielőtt elérnek arra a
pontra, hogy valóban rászoruljanak a komoly segítségre” –
mondta Simonson.
A
szabályozók bizonyítékot akarnak majd látni, hogy a bankok
biztonságosan megoldják adósságaikat, és az alapvető
ügyfélszolgálatot és tőkét átutalják egészséges
intézményeknek.
A
tervek könnyen lehetnek 2 000, vagy 4 000 oldal hosszúak,
a bankok összetettségétől függően – mondta Ryan a
PricewaterhouseCoopers-tól. A tervek „nagyon apró részleteket”
tartalmaznak a bank működéseiről, jegyezte meg, hozzátéve, hogy
„sok esetben ez egy nagy dokumentációs gyakorlat.”
Például,
a bankoknak pontosan meg kell határozni a terveket az ügyvédek
felfogadására, és a szabályozókkal való kapcsolatfelvételre a
kulcs országokban.
Az
élő végrendeletek megalkotására a szabályok 74 oldalasak, egy
magyarázó kiegészítést tartalmazva. A tervek még magukban
foglalják a sajtónyilatkozatok vázlatait is, megmutatva, hogy a
bankok hogyan jelentenék be, ha kivonulnak az üzleti működésből
– mondta Herring.
A
terveknek még tartalmazni kell az összefoglalókat a nyilvánosság
számára, azonban az adatok legtöbbjét bizalmasan kezelik a bankok
kérésére, mely a napvilágra hozott kereskedelmi titkokat illeti,
a szabályok szerint.
Az
FDIC nem említette, mikor fednék fel az összefoglalókat.
A
szabályozók becslései szerint, a kezdeti terveik megírása mind a
124 banknál egyesítve körülbelül 1,3 millió munkaórát tesz
majd ki, és ezután minden évben, 267 544 órát, hogy
naprakészen tartsák őket. Egy 40 órás munkahéten egyetlen
alkalmazott egyenlő 2 080 órával évente.
(Reporting
by David Henry in New York, Dave Clarke and Karey Wutkowski in
Washington and Rick Rothacker in Charlotte, North Carolina; Editing
by Alwyn Scott and Jan Paschal)
Posted
by AMERICAN KABUKI at 10:40 AM
Fordította:
Filament
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése